Ugrás a tartalomhoz

Kósa Ferenc (filmrendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyar filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kósa Ferenc (egyértelműsítő lap).
Kósa Ferenc
Született1937. november 21.[1][2][3][4]
Nyíregyháza
Elhunyt2018. december 12. (81 évesen)[5][2][3][4]
Budapest
Állampolgárságamagyar[6]
HázastársaItomi Shinobu (1972–2018)
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 2006. május 15.)
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1963, rendezés)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-10-105/106)[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kósa Ferenc (Nyíregyháza, 1937. november 21. – Budapest, 2018. december 12.[8]) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, MSZP-s politikus.

Életpályája

[szerkesztés]

1956-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Játék- és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, hanem minden esetben forgatókönyvírója, illetve Sára Sándor több filmjének társírója is volt. Filmjei több hazai és külföldi elismerésben részesültek. Az 1967-es cannes-i filmfesztiválon Tízezer nap című filmjével elnyerte a legjobb rendezés díját, 1969-ben pedig a Budapesti tizenkettő közé választották. 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-től érdemes művész volt. 1997-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. Ugyanebben az évben a magyar-japán kulturális kapcsolatok érdekében kifejtett tevékenységéért japán császári kitüntetést kapott. 1991 óta a Nemzeti Alapítvány kuratóriumi tagja volt. A Magyar-Japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke. Ellenzéki értelmiségiként részt vett az 1985. évi monori és az 1987. szeptemberi lakitelki tanácskozáson. 1989 októberében az MSZMP legnagyobb platformjának, a Reformszövetségnek volt választott vezetője. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulásától a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként folyamatosan az országos elnökség tagja volt 2000-ig.

1990 és 2006 között országgyűlési képviselő. 1990–1992 között a parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottságában. 1992. október 13. után az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság tagja volt. Az 1994–1998 között a törvényhozás kulturális és sajtó állandó bizottságának alelnöke volt. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban dolgozott.

1972-ben házasságot kötött a japán Itomi Shinobuval. Egy gyermekük van, Bálint (1975).

2019. január 11-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben. A római katolikus szertartáson megjelent többek között Áder János köztársasági elnök, Rétvári Bence államtitkár, Halász Judit, Haumann Péter, Szili Katalin, Molnár Gyula, Szanyi Tibor, Sára Sándor, Szegedi Erika, Sebestyén Márta.[9]

Filmjei

[szerkesztés]
  • 1961 – Etűd egy hétköznapról (rendező)
  • 1962 – Jegyzetek egy tó történetéhez… (rendező, forgatókönyv)
  • 1962 – Fény (rendező)
  • 1967 – Tízezer nap (rendező, forgatókönyv)
  • 1967 – Öngyilkosság (rendező, forgatókönyv)
  • 1968 – Feldobott kő (forgatókönyv)
  • 1970 – Ítélet (rendező, forgatókönyv)
  • 1970 – Pro Patria (forgatókönyv)
  • 1972 – Nincs idő (forgatókönyv, rendező)
  • 1974 – Hószakadás (forgatókönyv, rendező)
  • 1977 – Küldetés – Balczó András-portré (rendező, riporter)
  • 1981 – A mérkőzés (rendező, forgatókönyv)
  • 1982 – Guernica (forgatókönyv, rendező)
  • 1986 – Az utolsó szó jogán (rendező, forgatókönyv)
  • 1987 – A másik ember (rendező, forgatókönyv)
  • 1998 – Taigan – A túlsó part (rendező, forgatókönyv)
  • 1998 – Sirakava (rendező, forgatókönyv)

Könyv

[szerkesztés]
  • Csoóri Sándor: Forradás / Csoóri Sándor–Kósa Ferenc: Nincs idő / Ítélet; Magvető, Bp., 1972
  • Tíz kérdés – tíz válasz. Beszélgetés dr. Béres Józseffel; lejegyezte Kósa Ferenc; Béres Export-Import Rt., Bp., 1990
  • Bihari Mihály–Kósa Ferenc–Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések, 1987–2014; Éghajlat, Bp., 2014

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009 (Interjú, 108–114. o.)
  • Az idő egésze. Kósa Ferenc képei; Éghajlat, Bp., 2016

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  4. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. ↑ http://www.mma.hu/az-akademia/-/event/10180/elhunyt-kosa-ferenc-filmrendezo;jsessionid=25CC4354E1BA427E9680CC1C86A2DA53
  6. ↑ http://fineartamerica.com/profiles/ferenc-kosa.html
  7. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/k/kosaferenc-19juli.JPG, 2019. szeptember 2.
  8. ↑ Elhunyt Kósa Ferenc filmrendező. Magyar Művészeti Akadémia, 2018. december 12. [2018. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  9. ↑ http://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/igy-kisertek-utolso-utjara-kosa-ferencet/1pnpn13
  10. ↑ Huszonhárman kaptak kitüntetést október 23-án - Népszava Online. [2009. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 24.)
  11. ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

További információk

[szerkesztés]
  • Parlament
  • választás.hu
  • Kósa Ferenc. Válogatott bibliográfia a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár és a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság Társasági Fórum c. előadássorozatához, 2.; összeáll. Kovács Tiborné; Móricz Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1988
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kósa_Ferenc_(filmrendező)&oldid=26758246”